Lelki nyugalom gyógynövények segítségével

smiling beautuful brunette in the lavender field

A 21. században egyértelműen kijelenthető, hogy a stressz a népbetegségek közé sorolható. Talán közhely, de igaz, hogy felgyorsult a világ, mindig rohanunk, türelmetlenek vagyunk a pénztárnál, már akkor is, ha 1-2 ember áll előttünk. De vajon hová rohanunk és miért? Érdemes sietni azért bárhová, hogy balesetet okozzunk? Célravezető igyekezni a főzéssel, hogy aztán a nagy sietségben kiborítsuk az ételt, amin olyan sokat munkálkodtunk? Megéri egy vizsgaidőszakot végig stresszelni azért, hogy az izgalmi állapot miatt leblokkoljunk, ezáltal pedig saját magunknak okozzunk rossz vagy elégtelen érdemjegyet? Úgy gondolom, nem. A stressz természetesen az életünk velejáróra, nem lehet kiiktatni, de meg kell tanulnunk kezelni, levezetni. Az egyénfüggő, hogy kinek melyik módszer válik be. Én elsősorban a gyógynövények szerepére térek ki.

levendulaElőször ismerkedjünk meg a keskenylevelű levendula (Lavandula angustifolia) jótékony hatásaival. Nagyon népszerű lett mostanában ez a Délnyugat-Európában őshonos, hazánkban csak termesztett félcserje. Ez nem véletlen, hiszen virága kivételesen szép megjelenésén kívül több előnyös tulajdonsággal is rendelkezik. Ruhák közé téve kiváló molyriasztó; hajtását párnába töltve, majd az ágy szélére függesztve segíti az elalvást. Teája nyugtató hatású, alkalmazható ideges eredetű gyomorpanaszok kezelésére. Íze viszont enyhén kesernyés, így elegendő egy mokkáskanálnyi virágzatot 2,5-3 dl vízzel leforrázni. Illóolaját gyakran használják aromaterápia és masszázs részeként. A levendulaolaj inhalálása több tanulmány szerint is nyugtató, elalvást segítő hatást fejtett ki.

orbáncfűA közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum) szintén közkedvelt gyógynövény, vadon is tenyészik nálunk, földfeletti hajtása felelős a terápiás hatásáért. Bőrgyógyászati célra már az ókor óta használják illóolaját, míg a központi idegrendszerre kifejtett hatására a 20. század elején figyeltek fel. Háromféle hatóanyagcsoport játszik szerepet a szorongásoldó hatásban. A szárított orbáncfűnek egy minimális hatóanyagértéket tartalmaznia kell ahhoz, hogy anxiolitikumként* szóba kerülhessen alkalmazása. Hatóanyagtartalmukat több tényező is befolyásolja (napsütéses órák száma, csapadék mennyisége, gyűjtés ideje stb.), így az adagolás bizonytalansága miatt inkább a tinktúra fogyasztása ajánlott. Alkalmazásakor ritka esetben előfordulhat néhány mellékhatás. Érzékeny egyénekben fotoszenzibilizáló** hatású lehet, de ennek kialakulásához az ajánlott dózis sokszorosát kell alkalmazni. Viszont kiemelendő, hogy van néhány néhány fontosabb gyógyszer,amelyekkel kölcsönhatásba léphet. A kumarin típusú véralvadásgátlók (acenokumarol, warfarin, phenprocumon), fogamzásgátlók, teofillin-, ciklosporin-, digoxintartalmú és a HIV elleni készítmények hatása csökkenhet, ha orbáncfüvet tartalmazó belsőleges termékekkel egyidejűleg szedjük azokat. Ha ilyen gyógyszereket szed valaki, akkor érdemes az orbáncfű használatát mellőzni.

macskagyoker-f31k5atpi-960A macskagyökér (Valeriana officinalis) leginkább termesztett növény Magyarországon, bár helyenként vadon is előfordul. Neve onnan ered, hogy a szárítás során jellegzetes szagot felvevő gyökere a macskákat különösen vonzza, általában azonnal levizelik. Kevésbé attraktív kinézetű, mint az előbb említett gyógynövények, de nyugtató, altató hatása tudományosan ugyanúgy megalapozott. Több tanulmány szerint kb. 1 hónapos alkalmazását követően a szintetikus gyógyszerekhez (pl. oxazepam) hasonló mértékű hatást fejtett ki. Teáját 1-2 perces főzéssel készítjük, de kellemetlen íze miatt érdemes inkább a tinktúráját fogyasztani.

 

Mindhárom gyógynövényre igaz, hogy egyidejű szedésük depresszióellenes, altató, nyugtató gyógyszerekkel illetve alkohollal tilos. Terhesség, szoptatás esetén sem alkalmazhatók!

Nagyon ritkán allergiás reakciót és enyhe gyomor-bélrendszeri panaszokat okozhatnak. Mindezek a mellékhatások elhanyagolhatóak a szintetikus szerek okozta nem várt tünetekkel szemben. Szorongás esetén a leggyakrabban benzodiazepineket (Xanax, Frontin stb.) írnak fel az orvosok. Előnyük, hogy hatásuk azonnal kialakul. Viszont ezen gyógyszercsoport tartós alkalmazása az alábbi tünetek megjelenésével párosulhat: álmosság, emlékezetkiesés, gyengeség, fejfájás, szédülés, vérnyomáscsökkenés, nyugtalanság, elvonási tünetek (lassan csökkentett dózisban lehet elhagyni a gyógyszert).

Egyesekben felmerülhet a kérdés, hogy a levendula, az orbáncfű vagy a macskagyökér a legjobb választás. Ezt mindenkinek ki kell tapasztalni, mivel nem vagyunk egyformák. Tea fogyasztása esetén lehet kombinálni a macskagyökeret levendulával, még egy kis komlót (Humulus lupulus) és/vagy citromfüvet (Melissa officinalis) is adhatunk hozzá. A lényeg, hogy ekkor arányosan csökkentsük a gyógynövények mennyiségét (tehát az előbb említett verzió esetén ¼ rész legyen mind a négy növényből, ami összesen 2-3 g legyen). Illetve a macskagyökérből főzetet készítsünk, és ezt adjuk a három növény forrázatához. Illetve fogyaszthatunk kombinált növényi kivonatot tartalmazó termékeket is.

gondűző vidító tinktúraidegeimrementek

 

 

 

Összefoglalva, a nyugtató hatású gyógynövények alkalmasak enyhe fokú szorongás, stressz, álmatlanság kezelésére. Ha valakit ilyen jellegű problémái miatt gyógyszeres kezelésben részesítenek, akkor ne alkalmazza a gyógynövényeket. Ezek mellett fontos, hogy heti 2-szer 3-szor fél óra testmozgást végezzünk (séta, futás, úszás, biciklizés, aerobic stb.)-mindenki a saját erőnlétének és igényeinek megfelelően. A sportolás ugyanis növeli a szervezetünkben az endogén ópioid peptidek szintjét, amelyeknek emelkedett mennyisége boldogságérzetet okoz.

*anxiolitikum: szorongásoldó

**fotoszenzibilizáló: fényérzékenyítő, a bőrön UV sugárzás hatására foltos elváltozások jöhetnek létre

Írta: Dr. Hajzsó Adrienn

gyógyszerész

Felhasznált források:

Szerk. Csupor Dezső, Szendrei Kálmán: Gyógynövénytár, Medicina Könyvkiadó Zrt 2012.

Dr. Tóth László: Gyógynövények, drogok, fitoterápia, Kossuth Egyetemi Kiadó 2002.

Lopes-Szabó Zsuzsa: A bükki füvesember nyomában, Saját szerzői kiadás

Szerk: Gyires Klára, Fürst Zsuzsanna: A farmakológia alapjai, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest 2011.

bio4u

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.